Markovits Rodion
Aranyvonat

    Az Aranyvonat nem a Szibériai garnizon folytatása. A két mű cselekménye részben párhuzamos, illetve mindkettőben ott van a hadifogoly tisztek históriájának egy hosszabb szakasza. Az Aranyvonatból kiderül, hogy Markovits nem olyan jóindulatú és gyanútlan szemlélője a proletárdiktatúrának, mint amilyennek 1989 előtt magyarázták (később pedig már a regény európai Oroszországban játszódó fejezeteiből, amelyekben leírja az éhséget, a nyomort, s bemutatja az új hatalom reprezentánsait). A magyarok többsége azért állt be a seregbe, hogy fegyvert szerezzen, és megvédhesse magát; vagy fegyverrel a kezében elindulhasson hazafelé. A proletárhatalom azonban nem szívesen engedi haza őket. Képviselői szerint a magyar elvtársak bizonyulnak ugyanis a legmegbízhatóbb elvtársaknak; semmijük sem lévén a Szovjetunióban, áldozatvállalásukban nincs önző személyes indíték, ők csak az eszméért harcolnak.