Kriterion

Intró

Balázs Sándor
Román képviselők a dualista Magyarország parlamentjében


2010-06-03	A Kriterion Könyvkiadó az Ünnepi Könyvhéten
	Kiadónk idén is változatos könyvkínálattal szerepel a Budapesti Ünnepi Könyvhéten. A 81. alkalommal megrendezett rangos eseménysorozatnak a budapesti Vörösmarty tér ad otthont 2010. június 3-6. között. Kiadványainkat az érdeklődők a 25-ös számú standnál tekinthetik és vásárolhatják meg. Kiadónk könyvheti újdonsága: 101 vers és ének Csíksomlyóról Pénteken 16-tól Árkossy István és Bágyoni Szabó István Világ árnya, világ fénye című könyvet dedikálja. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2010-05-06	Könyvbemutató
	A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely és a Kriterion Könyvkiadó tisztelettel meghívja Árkossy István és Bágyoni Szabó István beszélgetőkönyvének bemutatójára: Világ árnya, világ fénye Időpont: 2010. május 6. 18 óra Helyszín: Reményik Sándor Galéria December 22./Kossuth L. utca 1. szám Közreműködik: ÁRKOSSY ISTVÁN BÁGYONI SZABÓ ISTVÁN BOÉR FERENC H. SZABÓ GYULA

2010-05-04	Támogatás
	Kérjük, támogassa adója 2%-al a Kriterion Közművelődési Alapítványt. Fundatia Culturala Kriterion Adószám: 13212366 Bankszámla: RO55 OTPV 2000 0034 7505 RO01 OTP BANK Romania

2010-01-20	Kiadói válasz
	Az alább olvasható írás kiadói válasz a kolozsvári Szabadság című napilap 2010. január 18-i számában megjelent Megloptak. Plagizálás, vagy az internet rossz vicce című írásra: Az Internet rossz vicce - avagy emberi gyarlóságunk ''Ez a hét is jól kezdődött'', mondhatnám az egyszeri cigánnyal, hiszen a Szabadság január 18-i hétfői számában Balázs Sándor tanár úr igen meggondolkoztató beszámolóját olvastam megkárosíttatásáról, ebben pedig az áll, hogy a kiadó honlapján is Balázs Attila szerepel az említett mű (Bölcselet az Erdélyi Múzeum-Egyesületben) szerzőjeként. Mivel mi is emberből vagyunk - istennek hála éppen eleget tévedünk - kicsit ideges lettem, hiszen ha ez igaz, akkor csakis mi lehetünk az azóta vígan továbbterjedő téves információ kútfeje. Ellenőriztem a honlapot, azon pedig a könyv saját szerzőjével szerepel. Ellenőriztem a nálunk levő jegyzékeket, listákat, nem oda csúszott-e be az elírás, de nem találtam olyat, amelyben tévesen szerepelt volna a szerző kiléte. Másra nem gondolhatok, mint arra, hogy valamelyik terjesztőnk, mégpedig Magyarországon elnézte és ''atillásította'' szerzőnket. Nincsenek olyan sokan, utána fogok érdeklődni, mert nyilván figyelmeztetnünk kell a könyvkereskedőket, hogy hamisan tájékoztatják vásárlóikat. Ez eddig rendben is lenne, ha nem indult volna már el az emberi butaság/figyelmetlenség gőzhengere, amint azt a tanár úr cikkében bőven elmesélte. (Persze - mondom én kajánul, mert már az én lelkem nyugodt -, miként idézett Tasi István egy könyvet, amelynek a szerzőjét nem írja le jól, azt mondja el ő... A magam internetes szokásaiból kiindulva valahogy úgy lehetett, hogy könnyebbnek tűnt a keresőprogramban megtalált címleírást kimásolni, mint a polcról levenni a könyvet vagy visszamenni a könyvtárba.) Most már nem nyithatok egy újabb zárójelt, de azért megjegyzem, hogy sántít a tanár úr hivatkozása is: Tasi Istvánnak ugyanis a villámposta címét adja meg, nem a honlapját. Magam megpróbáltam Tasi István nevét bepötyögtetni a Google keresőbe, de nem találtam az első három oldalon, pedig ez a ravasz keresőprogram elsőként szokta behozni a személyes honlapokat. Ettől függetlenül tanulságos ez a történet, mert érthetően jelzi mindannyiunk számára, hogy hülyeséget írni az interneten egyáltalán nem veszélytelen dolog. Márpedig lépten- nyomon találkozunk vele, nagyon tekintélyes honlapokon is találni bőven elírást, a hibás évszámot, adatot, összecserélt személyeket stb. Mert nyilván egyetérthetünk a tanár úrral, hogy az internet nagyon nagy találmány - de csak eszköz. A bölcsességet, az emberi szellem eredményeit, diadalait éppen úgy elterjeszti mint a szamárságot, az elírt számot, nevet. Egykedvűen, szenvtelenül, olvasók százait, ezreit, millióit tévesztve meg. Mi pedig nyeljük mint réce a békát, mit számít az hogy egy erdélyi szellemtörténész monográfiáját egy vajdasági származású szépíró könyveivel zagyváljuk össze. Csak megvigasztalni szeretném kedvelt szerzőnket, nem történt plágium a szó igazi értelmében, egyáltalán nem volt ez rosszhiszemű vagy szándékos munkája elorzása csak az egyre nagyobb teret nyerő felületesség iskolapéldája. Nyilván Balázs Attila nem az internetről szerzi be saját könyveit, így ő nem tudhatja, hogy tudtán kívül életműve gyarapodott. A könyvterjesztőkkel már kevésbé lennék elnéző, mint a tanár úr, de hát ezrével látnak címeket... A számítógépnek pedig, ha egyszer beletáplálták a hibás adatot szépen ábécérendbe állítja a szerzőket és Balázs Attila valós és vélt műveit szigorúan ábécésorba rendezi. Mi pedig maradunk a tanulságokkal. H. Szabó Gyula A Kriterion Könyvkiadó igazgatója, kezdő (de lelkes) internet-felhasználó

2009-11-13	Megjelenőben
	Csetri Elek - Erdély a megújuló Európában