2001. április 6-án
Rockenbauer Zoltán
a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának
vezetője miniszteri elismerésben részesítette a kiadót,
harminc éves munkásságát méltányolva.
Dr. Péliné Bán Éva laudációja
A KRITERION KÖNYVKIADÓ köszöntése
A Bukarest székhellyel alapított nemzetiségi kiadó
a KRITERION 1970. január 1-jén kezdte meg munkáját,
s tevékenykedik mai napig sikeresen.
A Kiadó megalapításakor a Romániában élő
nemzetiségiek nyelvén - először magyar, német, szerb-horváth,
ukrán és jiddis, majd 1978-tól szlovák és orosz, 1980-tól
tatár, 1981-től török nyelven jelentetett meg szépirodalmi, társadalom- és
természettudományi műveket. A kiadó névadásáról az
első igazgató - Domokos Géza - emlékezésében így ír:
„Kriterion, szépen hangzó ógörög kifejezés, belőle jön a criteriu,
kriterium szavunk. A régi Hellászban azt a pontot jelezte, ahol az érték
elválik az értéktelentől. Nemzeti áthangolásban megtalálható
minden európai nyelvben.”
Az induláskor a Kiadó igazgatója a már említett Domokos Géza
volt egészen 1990 augusztusáig, majd tőle vette át a stafétabotot, és
igazgatja nagy hozzáértéssel mai napig a neves kiadói műhelyt: H. Szabó Gyula.
A Kriterion indulásától kezdve Kolozsváron is működik magyar szerkesztőség.
A román-magyar közös könyvkiadás keretében - mely akkor, 1970-ben
komoly eredménynek számított, - jelentős szerepet vállalt a kiadó a
romániai magyar irodalom, művelődés és tudományosság eredményeinek
magyarországi közvetítésében is. Ennek hatására a 80-as évek
közepéig úgyszólván minden számottevő mű a magyarországi
olvasókhoz is eljutott. Az egyezmény ugyanakkor lehetőséget biztosított arra is,
hogy a klasszikus és kortárs világirodalom sok, magyarul már megszólaltatott
alkotása nagy példányszámban a romániai magyar olvasók széles
rétegeihez is eljusson. Így jött létre termékeny együttműködés
a budapesti Európa, Szépirodalmi és Gondolat Könyvkiadókkal, 1990-től az
Akadémiai Kiadóval és a pécsi Jelenkorral is. 1970 és 1989 között a
Kriterion magyarul összesen 1974 művet jelentetett meg, több mint 21 millió példányban.
Az évi átlaghoz (100 cím) viszonyítva a legtermékenyebb időszak 1972-1980 közé
esik, a legalacsonyabb teljesítmények az 1985 utáni évekre esnek (évi 68-86 cím).
A számadatok is jelzik, hogy a Kriterion 30 éves múltjában két szakaszt
lehet elkülöníteni: az utóbbi szakaszban megváltozik a kiadó
tematikai-tartalmi szerkezete is. Az első szakasz, különösen az első évtized története
egybeesik a romániai magyar irodalom - és általában a romániai szellemi
élet megélénkülésével. A 70-es években a Kriterionnál jelennek
meg a romániai magyar irodalom kiemelkedő alkotásai: csak néhányat emeljünk ki a
hatalmas sorozatból: olyan regények, mint Bálint Tibor: Zokogó majom, Pusztai János:
A sereg, Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, Szilágyi István:
Kő hull apadó kútba, elbeszéléskötetek Bajor Andor, Bodor Ádám,
Csiki László, Páskándi Géza, Székely János, Vári Attila
tollából, Balla Zsófia, Farkas Árpád, Hervai Gizella, Horváth Imre,
Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos, Szőcs Géza
verseskötetei, Kocsis István, Páskándi Géza, Sütő András drámái.
A Kiadó 30 éves története a sikeres
sorozatokkal is megjeleníthető. Gondoljunk
a Forrás sorozatokra, a Romániai Magyar Írók sorozatára, az első szakaszban
jelenik meg a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I. kötete. További tucatnyi kötettel
gyarapszik a régi erdélyi irodalmi hagyományt újra közkinccsé tevő fehér
könyvek sora, s a művészeti kismonográfiáké, amelyek a romániai magyar
képzőművészet jeleseit mutatják be önálló kötetekben. Kiemelkedő
eredményeket közvetíthetett a Kriterion Kiadó a nyelvtudomány terén is.
A legnagyobb vállalkozás a Szabó T. Attila nevéhez fűződő Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár 1975-ben induló sorozata. A kiadás 1984-ben a IV. kötet
megjelenése után megállt, az Akadémiai Kiadó segítségével 1993-ban
megjelent az V. kötet, jelenleg az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában jelenik meg,
a sorozat a XI. kötetnél tart. A Kriterion a romániai magyar irodalom korábbi
hagyományaira építve, sajátos feladatának tekintette a klasszikus és
kortárs román irodalom közvetítését a magyar olvasó fele, export
lehetőségei révén a magyarországi olvasótáborhoz is. Jeles
fordítógárdát szervezett és nevelt ki folyamatosan a Kiadó,
ezzel is vállalva a magyar irodalom híd-szerepét.
A 70-es, 80-as években a Kriterion teszi a dolgát, folytatja sikeres sorozatait, fontos szellemi
műhelyként van jelen a romániai magyar szellemi életben. Az 1989. decemberi
hatalomváltás után, egy piacgazdasági rendszer kialakításának
kínos-keserves folyamatában a Kriterion is új nehézségekkel találta
szembe magát. Ez a folyamat minden határon túli kiadóra, szellemi műhelyre vonatkozott.
A nehézségek enyhítésére a magyar kulturális kormányzat létrehozta
a Határon Túli Magyar Könyvtámogatási Alapot, amely nagyban segítette a Kriterion
Kiadó könyveinek folyamatos megjelentetését is.
A Kriterion Kiadó a 30 esztendő sikerein és kudarcain túl is megvan, működik, s ez már
önmagában véve sem kevés.
Kívánunk további szép sikereket, jó és neves szerzőket, s a magyar nyelv iránt
elkötelezett olvasókat.
H. Szabó Gyula
ezekkel a szavakkal köszönte meg a kitüntetést.
Miniszter úr!
Kedves barátaim!
Megköszönöm a Kriterion Könyvkiadó három évtizedes
munkásságát értékelő kitüntetést. Teszem ezt
azok nevében, akik távol vannak, és azok helyett, akik nem érhették
meg ezt a napot. Ha számításaim nem csalnak, közel 130 ember dolgozott
1970 és 1999 között a Kriterionnál. Sokan csak néhány hónapot
töltöttek körünkben, sokan azonban hosszú évekig, évtizedekig
szolgálták azt, amit mi Kriterion-szellemiségnek neveztünk. Mit értettünk
ezen? Mindenekelőtt egymás emberi értékeinek megbecsülését,
egymás kulturális javainak elfogadását és méltánylását.
Csupa olyan érték, ami az elmúlt század utolsó évtizedében
halványulni látszott. Mennél többet beszéltünk róla, annál
inkább
Hányszor megkérdezhettük magunktól akkoriban, ment-e a Kriterion-könyvek
által elébbre a világ? Mert mi a bukaresti és a kolozsvári védett
szigeteinken hittük a hetvenes, a nyolcvanas években, hogy igenis általunk is menni fog
előbbre ama világ. Mert hogy nagyon ráfért egy kis haladás
Aztán
meglódult a világ, a Kriterionból kivetett igazgatót, szerkesztőket,
munkatársakat. Kit erre, kit arra
De a kerekedett forgószél felkapta szerzőinket is
hogy
ne is beszéljek az olvasóról.
Szél csendesedtén próbáljuk építeni azt, amit oly erősen óhajtottunk,
az álmodni is csak olykor mert körülmények között.
Ezt próbálja meg a Kriterion Könyvkiadó is negyedik évtizedének elején.
Ismét keresünk, ismét tapogatózunk.
Ezért köszönöm meg olyan hálásan a mai kitüntetést. Hiszem azt,
hogy nemcsak minket illet, nemcsak nekünk szól a biztatás, de ráfér minden
erdélyi/romániai magyar könyves műhelyre, mindannyiunkra, akik makacsul hisszük,
hogy igenis mehet könyvek által elébbre a világ.
2001. április 6.
|